Ma reggel a vezetők erősségein és gyengeségein gondolkoztam. Sokszor voltam és vagyok olyan helyzetben ahol vezetőként dolgozom és még gyakrabban olyan vezetőként aki a cég stratégiájának kialakításában is részt vesz. Gyakran érzem azt, hogy kevés vagyok ehhez és jövök rá arra, hogy egyedül semmire se mennék illetve semmire sem mentem soha. Talán a legnagyobb gyengeségem az volt amikor elkezdtem nem odafigyelni a környezetem visszajelzéseire. A vezető feladata, szerintem, a legmagasabb szintű szolgálat.
Azonban, gyakran látom, hogy minél nagyobb a kétség egy vezetőben annál jobban építi az imázsát és annál nagyobb a hangja. Milyen jó lenne olyan vezetőket nevelni a jövő számára, akik tudják hogy az igazán jó vezető a tömeg mögött megy, nem előtte, hasonlóan a terelő kutyákhoz. (még akkor is hogyha hasonlat kicsit visszásnak tűnik).
Egy jó vezetőnek, szerintem, nem az arcképe a fontos, hanem az ahogyan képviseli azokat, akiket vezet, valamint az ahogyan együtt működik velük. Milyen jó lenne, ha mindenki egy kicsit vezető lenne, legalább a saját életében … egyfajta benső vezető féle … talán az is segítene jobb vezetőket választani magunk ‘mögé’…
Just a thought …
